Általában hétköznapi mintájú ruhadarabokat viselnek üzleti és más hivatalos környezetben egyaránt, a különleges változatok pedig, szerves részét képezik esküvők és a gyermekvárás ünneplésének. A bábjátékok, és más művészeti ágak is elképzelhetetlenek a batik textília nélkül. A halottaknak külön temetkezési batikot készítenek, ezekbe burkolják.

A batikot mesterségükre büszke kézművesek készítik, akik forró viasszal pontokból, vagy vonallal rajzolnak mintát az anyagra. A viasz rezisztens a növényi és más festékekre, így a különböző színeket alkalmazhatnak. A viaszos kelmét a festőlébe merítik, majd forró vízzel eltávolítják a viaszt, azután megismétlik a folyamatot, ha több színt kívánnak elérni. A minták óriási változatossága a számtalan befolyás hatását tükrözi: az arab kalligráfia, az európai virágcsokrok, a kínai főnixmadarak és japán cseresznyevirágok jól megférnek az indiai és perzsa pávákkal. A batikolás mestersége többnyire egy-egy családon belül hagyományozódik, és szorosan összefonódik az indonéz nép kulturális identitásával. Színeinek és mintáinak szimbolikus jelentése van.