A mozgásművészetekről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen a balinéz táncok a turisták örök kedvencei. A kecses mozdulatok és kifejező tekintetek már gyerekkorban beivódnak a kicsikbe, akik a táncművészet apró titkait különböző táncstúdiókban (sanggar) igyekeznek ellesni a mesterektől és híres táncosnőktől. A táncelőadások két legnépszerűbb darabja a Barong-Rangda (a jó és a rossz kűzdelméről szól), vagy krisztánc, valamint a sanghjangnevű transztáncból kialakult kecak (a kórus által körbevett és transzba esett médium az istenekkel vagy az ősökkel létesít kapcsolatot). A fentiek mellett leggyakrabban még a legong (a nőiesség és kecsesség tánca "isteni nimfákkal" a főszerepben), abaris (a győzedelmes balinéz harcost dicsőíti) és a topeng (ősi táncdráma) látható a balinéz porondokon.

A tánc az élet fontos része, Balin mindenképpen. Már pici koruktól kezdve táncolnak a családi és templomünnepeken, tanulják a lépéseket, kecses kézmozdulatokat a nagyobbaktól, vagy a mesterektől.

• Barong (Barong-Rangda): a balinéz hinduizmus két legnagyobb tisztelettel és félsszel övezett szent szimbóluma „a jó” és „a rossz”. E kettő küzdelméről szól ez a tánc. A Barong (a védelmező jó) maszkját magát is féltve őrzik és tisztelik a balinézek. Hiszik, hogy maga figura hatalommal bír és védelmezi a falut és környékét.
• Kecak: az egyik legismertebb balinéz tánc. Kevesen tudják, hogy ez a tánc csupán az 1930-as évek óta létezik és megszületését Walter Spies-nek, a német származású festőnek köszönheti, aki jelentős szerepet játszott Bali művészetének fellendítésében a 20. század elején. A Kecak tánc különlegessége, hogy nincs hangszeres zenei aláfestés, minden hangot a táncosok szájuk csattogtatásával adnak ki. Ezzel, s egy sajátos kántálással szinte transzba esnek és ejtik a főszereplő táncost. Maga a történet a Ramajana eposzt dolgozza fel, jelentősen lerövidítve azt.
• Kebyar: ez egy férfi szólótánc, amelyben a hangsúly a zenét követő mozdulatokon és arckifejezésen van. Legismertebb fajtája a Kebyar Duduk, amelyet a művész ülve ad elő.
• Baris tánc: tradicionális harci szólótánc. A háborúba induló férfi érzelmeit, izgalmát fejezi ki.
• Gambuh: A legöregebb ismert balinéz tánc. Kelet-Jáváról származik, a Majapahit királyi udvarból. A XV. sz. végén, XVI. század elején kerülhetett Balira. A történet egy jávai herceg szerelmi drámáját meséli el. Sajnos eltűnőben van elavult jávai nyelvezete és bonyolult, nehezen megtanulható zenéje miatt, így mind a nézők, mind az előadójelöltek száma rohamosan csökken.
• Joged bumbung: egy zenei stílus.
• Rejang: áldozati tánc. Az istenek iránti tiszteletet, szeretetet fejezik ki vele, s magát az áldozati felajánlások rituáléját kísérik ezzel a tánccal. Hivatalosan a templomok belső udvarában táncolják, ahová idegen nem léphet be.
• Sanghyang: rituális transztánc. Több fajtája van. Nagy ünnepek kiegészítő elemeként táncolják, a betegség és átkok elleni megtisztuláshoz segít. Táncosának szigorú szabályokat kell betartania tánc előtt: nem hazudhat, nem sétálhat el száradó ruhák alatt, nem beszélhet csúnyán és durván.
• Janger tánc: az egyik legnépszerűbb tánc a fiatalok körében. Társas tánc, általában öt fiatal pár táncol és énekel felváltva.

Balin mindig valahol zeneszó hallatszik, ezért használjuk ki az alkalmat, hogy átélhessük a sziget kultúrájának egy fontos darabkáját. A sziget tradicionális zenéje a gamelan, aminek fő hangszerei a xilofon, a dob és a gong, melyeket a zenészek különböző hangokban és ritmusokban szólaltatnak meg. A zenéhez közvetlenül kötődő tánc szintén sokat elárul a lakosság szellemi életéből, és egy időben különböző történeteket mesélnek el, amiknek témája leggyakrabban a hindu mitológiából, vagy Bali történelméből származik.